Veszedelmes csatával kezdődött a futsal rájátszás

Szavahihetőek

a Tolna-Mözs játékosai, akik úgy tervezték, hogy ha üggyel - bajjal is, de az alapszakasz végére „összeszedik” magukat és mindent elkövetnek a bent maradásukért. Hétfőn ezt bizonyították a minden porcikájában erősebbnek és felkészültebbnek mondható újvárosi ellenfelükkel szemben.

Ezúttal egy gólzáporos mérkőzésen hozták a második félidőt, amivel egy osztással közelebb kerültek a vágyott céljukhoz. Nem mellékesen egy komoly ébresztőt fújtak az újvárosi fiúknak, akik vélhetően a most következő kilenc mérkőzésen már a képességeiket tükröző eredménysorozattal bizonyítanak azoknak, akik azt várják el tőlük.

Az első félidő

A Dunaújváros Futsal számára kezdődött szerencsésen. Csányi Dávid meglőtte az első gólját (0-1). Csapata balszerencséjére Varga Milán is, de ő a saját kapujukba lőtte az első (ön)gólját  (1-1). Néhány perc múlva újból Csányi következett (1-2). Majd Varga igyekezett kiköszörülni a csorbáját: (1-3). Így aztán bíztató előnnyel mehettek kifújni magukat.

A második félidő

Erre a szakaszra a hazaiak újra gombolták a kabátjukat. Ezt igazolva Sára Patrik is bevette az újvárosi kaput (2-3) . A Dolg ot Varga Milán vette a leg nehezebben, szinte azonnal törlesztett (2-4). Most aztán bekeményített a Tolna – Mözs. Előbb Keszthelyi György, utána  Helfusz Dominik vette be vendégeik kapuját (4-4) és még egy szűk negyedóra volt hátra…

Akár mindkét fél mondhatta volna, hogy „innét szép nyerni!” A feladatnak a Dunaújváros Futsal játékosai álltak neki előbb. Csányi hamarosan beállította a mesterhármasát, őt a nagy száguldó, Fekete Tamás követte. (4-6)! Erre akár rá is ülhettek volna az utolsó kilenc percre, hogy kiböjtöljék az újabb győzelmüket…

Másként történt, hiszen nyilván leginkább a saját bánatára, Varga Milán ismét betalált. A saját kapujába. Ehhez már „csak” Tóth Dominik elszántsága kellett, aki góljával döntetlenre hozta a meccset.

Tóth Árpád a csapatunk edzőjének nyilatkozatából idézünk

- Sajnos elég foghíjasan érkeztünk, de ez nem lehet kifogás. Ez a meccs is mutatja, hogy innentől minden pontért kőkemény harc következik a pályán.

Egy nagyon lelkes fiatal gárda volt az ellenfelünk. Mi nem voltunk elég "élesek". Rengeteg helyzetet, büntetőket puskáztunk el. Nem az öngólok tették nehézzé a mérkőzést, mindkétszer menteni akartunk,sajnos öngól lett belőle, de ha nem rólunk megy be, akkor is gól született volna ezekből a szituációkból.

Ha a számokat nézzük 5:3-ra kikaptunk a második félidőben. Én az összképet nézem. 1-2 emberen kívül elég "öregurasan", fáradtan mozogtunk és ezért a Tolna összességében megérdemelte az 1 pontot.

Kevesen voltunk hétfő este,  és az utolsó 10 percre elfáradtunk. Három sárga lapot kaptunk, ami benne van egy ilyen meccsben, de sajnos mindenért csak magunkat okolhatjuk.

Az egyetlen pozitívum, hogy veretlenek maradtunk. Sokkal többet kell tennünk a győzelemért... Azt gondolom,hogy már nincs a fejekben az alsóház, éhesek vagyunk a sikerre. A tegnapi mérkőzés egy botlás volt, ettől függetlenül szeretnénk a következő mérkőzésen győztesen elhagyni a pályát.