Mindkét csapatban tovább élhet a remény

Nagy volt a tét

A vendégek győzelmük estén nehezen behozható előnyre tettek volna szert, a hazaiak pedig megelőzhették volna őket. Az izgalmak e témában tovább fokozódnak, a döntés későbbre marad.

Gorombán kezdtek a vendégek

Persze a szabályok adta lehetőségeken belül. Millei Bálint állva hagyta a a hazai védelmet és máris  Cseresnyés hálójában pattogott a labda (0-1). Nyugodtam mondhatjuk, hogy ez hideg zuhanyként érte a mieinket, akik percekig a korai gól hatása alatt maradtak.

Aztán parázzsá vált a játék és Villám a legjobb korszakát idéző módon egyenlített. Akkor úgy látszott, hogy sínen vagyunk, de a harc ezzel indult be igazán és a félidő utolsó percéig tartott. A Nagykanizsa ismét egy merész kontrához nyúlt, Horváth Elemér kihasználta, hogy szabadon hagyják és a góljával előnnyel mehetett a csapata a szünetre (1-2)

A folytatás még perzselőbb lett

Ezúttal a mieink jöttek ki a nagyobb elszántsággal, és Németh Tamás egy percen belül egyenlített (2-2). Most lett ám nagy a feszültség! Egyből kiderült a vendégcsapat terve: ők a három pontért érkeztek. A szerencsénkre a helyzetkihasználásuk nem volt éppen tökéletes.

A hajrá előtt azonban Szakmeiszter János észrevette az újabb sanszot és a góljával előnybe került a Nagykanizsa (2-3). Az időkéréseknél nem több tüzet, hanem inkább higgadtságot kértek a csapatoktól. Kevés eredménnyel

A piros mezesek mindent megpróbálva próbálták menteni legalább az egy pontjukat. Az 5:4-ben játékukkal rengeteg helyzetet teremtettek, és a kontralövéseket is szerencsésen hárították. Végül a már extázisban játszó Ivacs Gábor mentette meg a helyzetet: ismét egy pazar gólt lőtt. Ezzel a végeredményt is beállította (3-3).

Tóth Árpád a Dunaújváros Futsal edzője így értékelte a mérkőzést

-  Az igaz, hogy sok helyzetünk maradt  a meccs végére, de azért hozzá kell tenni azt, hogy nekik is meg volt a veszély a kontráikban. Nagyon rosszul, túlságosan idegesen kezdtünk, ezért kaptuk a korai gólt. Túl nagy volt a drukk a játékosainkban, görcsösökké váltunk és kellett egy kis idő, amire fölvettük a ritmust és talpra álltunk. Nagyon hullámzó mérkőzés volt a mai.

A második félidőben majdnem folyamatosan futottunk az eredmény után. Hátránnyal kezdtünk, hamar egyenlítettünk, aztán visszavették az előnyt és többet kellett bevállalnunk, de megküzdöttünk az egy pontért.

A végeredmény 3-3. A csapatod a hajrában tudott egyenlíteni. Ez azt is jelenti, hogy két hasonló erejű gárda vívott meg egymással?

- Nyilvánvalóan a Nagykanizsa is egy jó csapat, hiszen azért van ennyi pontja és áll előttünk a tabellán. Mi is azok vagyunk és ez ma egy X-re volt elég. Többet szerettünk volna.

Hol ment el a meccs?

- Azt éreztem, hogy az ellenfelünk a második félidőre egy kicsit elfáradt. 2-2-nél meg volt a sanszunk, hogy a mi javunkra fordítsuk a meccset. Aztán kaptunk még egy gólt és újból rohantunk az eredmény után. Az utolsó tíz percre már kevesebb veszélyt jelentettek. Ott volt igazán sok helyzetünk, de nem tudtunk időben egyenlíteni.

Volt olyan időszak, amikor azt mondtad, hogy „nagy a baj”?

- Az elején bizonytalanodtam el, de tudtam, hogy hosszú a padunk és gondoltam, hogy lesz köztük olyan, aki hozza majd az eredményt. Ez egy jelenleg is épülő csapat, akinek még sok közös munkát kell elvégezni ahhoz, még eredményesebbek legyünk.  A második félidőben azt a megoldást választottam, hogy egyesével cserélek, és az 5:4-nél a már régóta együttjátszók kaptak lehetőséget.

Ez a cicázós meccs nagyon feküdt volna a Godslovenak!

- Valóban, egy vérbeli góllövőként nagyon hiányzik a csapatból, de sérülése miatt egyenlőre nem tarthat velünk.

Csányi Dávid a csapatkapitány ilyennek látta ezt a mérkőzést:

- Ez egy végletekig kiélezett csata volt. Szerencsére a végén egyenlíteni tudtunk, így tovább él a reményünk, hogy kiharcolhatjuk a bekerülésünket a felsőházba.

Rosszul kezdtünk. Tudtuk, hogy fontos a jó eredmény elérése, ezért érződött rajtunk az a nagy teher, ami a feljutás lehetősége miatt nehezedett ránk, és azt nem tudtuk ledobni az elején.

Hullámzó volt a játék, vezettek, de kitudtunk egyenlíteni, ezért egy jó mérkőzésnek mondhatjuk.

Idegőrlő percek a végén

- Nem volt könnyű, hiszen az ellenfelünk is mindenáron győzni akart. Mi is mindent egy lapra föltéve kockáztattunk, mert legalább az egy pontra szükségünk volt. Helyzet, helyzet hátán alakult ki, de csak nem tudtuk belőni, aztán egy szerencsés góllal itthon tudtuk tartani az egy pontot.

A csapatunkról

- Úgy gondolom, hogy mindenki jól állt bele a mérkőzésbe. Volt, aki egy kicsit halványabb teljesítményt nyújtott, de a csapat együtt volt és kitudtuk húzni egymást a bajból. Ez egy jó jel, ahogy az is, hogy nyolc meccs óta nincs legyőzőnk, ami mutatja az erőnket. Egyben vagyunk.  A teljesítmények lehetnek változóak, hiszen az képtelenség, hogy egyformán hozzuk a formánkat, hiszen akkor minden meccset 0-0-ra játszanánk.

Jó csapat a Nagykanizsa Futsal?

- Azt gondolom, hogy igen. Még úgyis, hogy ezen az estén három meghatározó játékosuk hiányzott a keretükből.