A csapatba kerülésért küzd
Varsányi Áron és Zemankó Zoltán bt: Abban reménykedek, hogy egy utánpótlás válogatott fiatalember mindent meg akar nyerni. Te így vagy vele?
VÁ: Természetesen ez így van. Szeretnék minél hamarabb bekerülni a csapatba és, ha az már sikerül, akkor minél hasznosabb tagjává válni, hogy együtt minél nagyobb sikereket érjünk el.
bt: Számtalan kemény tréningen és eddig két felkészülési mérkőzésen vagytok túl. Csináljunk egy mérleget: az edzések viszonylatában erre számítottál?
VÁ: Tudtam, hogy sokkal keményebb lesz, mint az előző csapataimnál voltak, szóval szerencsére körülbelül erre számítottam. Remélem, hogy fizikálisan sikerült formában tartani magamat a szünet alatt, ezért bírni fogom a tempót. Azt gondoltam, hogy az edzőmérkőzéseken nyerni fogunk és ez így is történt.
Úgy érzem, hogy a csapat mindkét esetben jól teljesített és a saját teljesítményem is megfelelő volt. Remélem, hogy folyamatosan tudunk fejlődni. Az edzéseken megpróbálok 100 %-osan teljesíteni és egyre jobb lenni.
bt: Mindegyik meccsen kaptál egy-egy gólt, ami gondolom a kapus életének kellemetlen járuléka…
VÁ: Igen ez így van. Mivel maximalista vagyok egy kicsit elkeserített, hogy nem sikerült gól nélkül lehoznom őket. Úgy érzem, hogy mellette azért voltak jó megmozdulásaim, amivel így elsőre sikerült jó benyomást kelteni.
bt: Nagyon rossz véleménnyel vagyok rólad, bár elsőre bejött a produkciód, de a meccseken hosszú perceken át kiabálod, hogy „ nem játszom, nem játszom”! Ez meg mit jelent?
VÁ: Annak ellenére, hogy kapus vagyok, nagyon szeretek lábbal is a labdához érni, ezért szívesen segítek a mezőnyjátékosoknak. Egy-egy rövid villanás erejééig belépek a játékba, hogy megtartsam a labdát és utána íveljem előre. Remélem ebben, a lábban folytatott játékban is tudok fejlődni, mert szerencsés esetben ez egy veszélyes fegyverünk is lehet. A „nem játszom” azt jelentette, hogy nem állok tisztán egy átadáshoz, de szívesen fölveszem ezt a harcmodort is.
bt: A kapus dolga egy kiemelkedően bizalmi feladat. kezded már olvasni a társaid játékát?
VÁ: Igen, most már kezdem megérezni, hogy várhatóan ki, mikor mit fog csinálni. Természetesen még sokat kell még együtt dolgoznunk ahhoz, hogy megismerjük az egymás játékát, de szerintem jó úton haladunk.