Újabb kihívás előtt!

Az „oroszlánbarlang” címmel nem csak a hatást kívántam fokozni, hanem az ellenfelünk izzasztó műhelyének hatékonyságát szerettem volna jellemezni.

Nézzük a mögöttünk lévő eseményeket! A rájátszás első fordulójában a Haladás mindjárt a tutit fogta ki: a RÁBA ETO- hoz látogatott és minden szabadkozása ellenére egy kényelmes (7-4)-es zakóval tért haza. A második akadályt már ők jelentették egy hét múlva a hozzájuk látogató Nyírgyulaj számára, akiket (6-3)-re hagytak helyben. Ezután a harmadik fordulóban a Veszprém érkezett hozzájuk, akinek szintén a kedvét szegték a (7-2)-es győzelmükkel. A legutóbbi, a 4. fordulóban egy a számukra balszerencsés túrát tettek Berettyóújfaluba, ahol az eseményt a helyi fiúk egy könnyed, (5-2)-es győzelmükkel tettek emlékezetessé a számukra.

Egy szó, mint száz: A Haladás komfort zónája a sok gólos eseményeknél nyílik meg. Adok-kapok meccsek ezek a javából. Kicsit kockázatos kijelenteni, de a védekezéssel nem sokat bíbelődnek, viszont mesteri lövöldözésre képesek. (Na jó, a Berettyó attól is elvette a kedvüket!)

Vajon milyen reményekkel érkezhetnek a mieink? Egy nagyon pörgős, akció dús gólpárbajt véleményezünk.

Az alapszakasz elején egyszer már nagyon gorombán bántak velünk az Arénájukban, igaz nem kis szerencsével, de (8-6)-os sikerüket ünnepelhették szeptember 28-án. A visszavágó az évzáró meccsünk volt, amikor megmutattuk, hogy az ” Újvárosi Katlanban”  is rázós percek várnak az ideérkezőkre. A mérkőzés itt is pazar csatát és gólesőt hozott: szorosan, de  (8-7)-re győztünk.

Csapataink közti rivalizációt csak fokozza, hogy a Magyar kupa döntőjétől a saját pályájukon ütöttük el őket. Szóval nincs harag közöttünk, de a hatalmas (taktikus) viadal garantálható.

A kihívás megszületett, a csapatok számára a feladat adott, mi pedig szurkoljunk a mieinknek:

Hajrá Dunaferr!